Halihó Napsugaraim!
Sajnálom, hogy olyan rég voltam utoljára, de engem is elkapott ez a nagy év végi vizsga őrület, illetve a tanáraimat, én biztosan meglennék nélkülük. A nagyján már túl vagyok de még van egy-kettő hátra. Mivel úgy voltam vele, hogy valahogy ki kell kapcsolódnom, fogtam magam és elköltöttem minden pénzem. 😉 Na jó, nem mindet. “Nem költöttem egy centet sem. Több ezer dollárt elköltöttem, de centet egyet sem.” (Amy Winehouse)
Szóval nagyon örülök azoknak amiket vettem, de annak már kevésbé, hogy mennyit költöttem… de talán egy évbe egyszer megengedheti magának az ember, hogy egy fél fizetést elköltsön.
Na de vágjunk is bele.
Kezdjük a… nem ruhákkal.
Első utam az Claire’s-be vezetett.
Tudom hogy én mondtam, hogy mennyire utálom a kontyot, de mivel még a balett vizsgám hátra van, és nem mondhatom azt a tanáromnak, hogy bocs de én nem vizsgáznék, mert tönkre megy a hajam, ezért szükségem volt egy hajfánkra, és most ajándékot is adtak hozzá.
Ezek után, a Douglas-be vettem az irányt, hogy majd helyrehozhassam a kárt amit a konttyal okozok magamnak, és erre a csodára bukkantam.
Miután ezzel mind végeztem, a C&A felé vettem az irányt. A fellépésekhez szükségem volt egy fehér toppra, és mivel már régóta hiányoltam a ruhatáramból, nem is bántam, hogy meg kell vennem. Aztán, megláttam egy imádni való pöttyös farmer inget. Gondoltam most, vagy soha, mert ha ezt elhalasztom, valószínűleg már sosem lesz farmer ingem, úgyhogy lecsaptam rá.
Ezek után a New Yorker-be tévedtem, ahol rám talált, egy álomszép top, úgy érzem benne magam, mint egy hercegnő, nem hagyhattam ott.
Mivel szeretem, az olyan pulcsikat, amikben a hidegebb napokon úgy el lehet bújni, ezért amikor betévedtem a H&M-be, akkor vettem is magamnak egyet. És hát, már jóval tavasz előtt láttam egy nagyon édes kis cipőt ott, amit most vettem meg. Álom szép, és ugyan annyira kényelmes is. Ti szoktatok ilyen helyeken cipőt venni? Nekem ez az első (főként)ruhaboltos cipőm, és az elején kicsit féltem tőle, de egyáltalán nem kellett volna. És az eladó csajszi (akin szintén ilyen volt) azt is megsúgta, hogy ha bekoszolódik csak nyugodtam rakjam egy ruhazsákba, és dobjam be a mosógépbe.
És a végére hagytam azt, aminek a legjobban örülök. Azt történt, hogy egy csomó szatyorral a kezemben eldöntöttem, hogy na oké, nem vásárolok semmit, és akkor jött szembe a Reserved. Gondoltam, na ugyan mi baj lehet, bemegyünk. Ide mindig bemegyek, megállapítom, hogy milyen jó ruhák vannak, de aztán nem találok semmi olyat, ami úgy kifejezetten utánam kiabálna, hogy vegyem meg, valahogy így vagyok a Zarával is, de most nem ez történt. Már régóta szerettem volna, egy farmer kabátot, és rengeteget felpróbáltam, de mivel olyan merev az anyaguk, valahogy egyik sem állt annyira jól, hogy ne tudtam volna ott hagyni. Na most, megint ott találtam magam, a felakasztott farmer kabik mellet, és ahogy végig húztam rajtuk a kezem, valami irtó puha anyagba ütköztem. Meg néztem, és lás csodát, egy farmer kabát volt az. Ezt semmi kép sem tudtam volna ott hagyni, de hogy pont az én méretem, és úgy áll, mintha direkt nekem találták volna ki, így meg pláne nem.
Remélem ti is kedvet kaptatok a vásárláshoz.
Legyetek rosszak! 😉
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: